A pantone színrendszer
Miért lesz a nyomtatott szórólap olyan színű, amilyennek a monitoron látjuk?
Itt megtudhatod mit kell tudni a Pantone színskáláról, ki fejlesztette ki a színrrendszert és miért lehet ez fontos számodra.
A PANTONE MEGOLDÁSA
Egy városi legenda szerint a Kodak filmek minőségét nagyban befolyásolta azok csomagolása, pontosabban a dobozok színe. Még a digitális technológia előtti időkben, amikor a fényképezőgépek hagyományos negatív filmmel működtek, ugyanazon Kodak termékek csomagolásánál előfordultak árnyalatbeli különbségek, attól függően, mely nyomdában készültek. A Kodak szakemberei megfigyelték, hogy ez kihatott a vásárlói döntésekre is, hiszen a vevők inkább az élénkebb, fényesebb sárga dobozban lévő filmet választották, mert a sötétebb árnyalatú csomagolásról arra asszociáltak, hogy már nem „friss” benne a film. A Kodak esete jó példa arra, mennyire nem mindegy, hogy egyeznek-e a legyártott termékek színei egymással, és az eredeti grafikai tervekkel.
A különféle színrendszerek, és katalógusok bevezetését megelőzően az egyes színárnyalatok nem voltak kategorizálva, így egy-egy grafikai termék, mint például a logók, a gyártó nyomdában alkalmazott technikától függően más és más tónusban kerültek kinyomtatásra. Még az országzászlók esetében is jellemzőek voltak az eltérő színárnyalatok.
Ezt a problémát ismerte fel Lawrence Herbert, a Pantone vállalat egyik alkalmazottja. Amikor 1962-ben ő lett a – korábban csak kozmetikai cégek számára színkártyákat gyártó – kisvállalkozás új tulajdonosa, azonnal profilt váltott, és 1963-ban kifejlesztette a PMS-t (Pantone Matching System), azaz a Pantone Illesztő Rendszert, amely lényegében nem más, mint egy sztenderdizált színskála.
A Pantone forradalmi megoldása új korszakot nyitott a grafikai tervezés és a nyomdai kivitelezés együttműködésében, hiszen segített a legpontosabb színegyezést megvalósítani a tervezés és gyártás között. A Pantone rendszere több festék speciális keverékén alapul, amellyel új színeket hoznak létre.
Az eltelt évtizedek alatt a Pantone továbbfejlesztette a színrendszert olyan más iparágakra (digitális technológia, textilipar, műanyaggyártás, építészet és belsőépítészet, valamint a festékgyártás), ahol szintén kritikus a színek megfeleltetése. 2007-ben pedig egyesült az X-Rite-tal, amely innovatív megoldásaival piacvezető a színtudomány és -technológia terén. Az X-Rite jelenleg olyan iparágakat szolgál ki, mint a nyomtatás, a csomagolóipar, a fényképészet, a grafikai tervezés, a festészet, az autóipar, vagy épp a gyógyászat.
A vállalat elsőszámú termékei a különféle szempontok szerint összeállított Pantone színskálák, amelyek általában legyezőként összekapcsolt, keskeny kartonlapok formájában több ezer színnégyzetet és azok kódját tartalmazzák, illetve minden színminta mellett feltüntetik annak százalékos összetételét a négy nyomdai alapszín (CMYK) sorrendjében. Technikai nyelvre lefordítva: egy Pantone-szín egy adott színt jelöl a CMYK színtérben a világ bármely pontján, hiszen napjainkban több mint 65 országban alkalmazzák ezt a 19 alapszín keverésére épülő rendszert.
A színkatalógusok különböznek aszerint is, hogy milyen felületű (lakkozott, matt, vagy bevonat nélküli) papíron kerülnek nyomtatásra. A Pantone-rendszer segítségével olyan különleges színek is gyárthatók, mint a fémesen csillogó (metal), vagy éppen a fluoreszkáló árnyalatok.
Tipp: A Pantone ajánlása szerint a színskálákat évente szükséges cserélni, mert azok festéke folyamatosan sárgul, így fokozatosan veszítenek színazonosságukból.